A bélrendszer, mint az öregedés késleltetésének valódi lehetősége

Bevezetés

Az öregedés egy folytonosan és egyirányban zajló folyamat, melynek során a fiziológiás funkciók minden szervben csökkenést mutatnak ⁽¹⁾. Az öregedés egy sor jelenséggel társul, beleértve a szellemi, kognitív képességek hanyatlását, az idegsejtek leépülését, az ízületi gyulladást, a csontritkulást és a bőr ráncosodását. Az intenzív kutatás ellenére az öregedéssel együtt járó betegségek kutatása jelenleg sokkal inkább a kezelés, mint a megelőzés irányába mutat.

A megközelítések korlátozott volta egyre sürgetőbbé teszi a lehetőségek bővítését, mivel a várható átlagos életkor folyamatosan növekedik és így az idős korra jellemző betegségekkel együtt élők száma ezzel együtt szintén nő.

Megfigyelhető trendek

Az idősebb kor együtt jár az egyre gyakoribb gyulladásos folyamatok megjelenésével, melyeknek hátterében a keringésben és a szöveti szinten megnövekedett citokintermelődés áll ⁽²⁾. Az elmúlt években a krónikusan jelenlévő kismértékű gyulladás szerepének és az öregedéssel való kapcsolatának felismerése előtérbe került, amelyre a szakirodalomban az „inflammageing” (gyulladásos-öregedés) terminológiát használják ⁽³⁾. A legtöbb öregedéssel együttjáró folyamatban a gyulladásnak szerepe van, az ezt kísérő gyulladásos mediátorok szintje a korral együtt nő. Azt feltételezik, hogy az öregedéssel együtt alacsony szintű gyulladásos folyamatok indulnak be, melyek eredményeként a proinflammatorikus citokinek mennyisége megnövekszik ⁽²⁾. Az „inflammageing” jelenségét komoly rizikófaktornak tekintik a megbetegedések gyakorisága és a halálozási arány szempontjából ⁽³⁾.

Megközelítőleg 40 –100 billió baktérium található a bélflóránkban, melyeket közös néven mikrobiomnak nevezünk. Ennek állapota kulcsszerepet játszik az immunválasz kialakulásában és a gyulladásos folyamatok csökkentésében ⁽⁴⁾. Az öregedéssel egyidőben a mikrobiom változatossága csökken ⁽¹⁾. Úgy tűnik, hogy a változatosság csökkenése, a diszbiózis jelensége összefügg az értelmi funkciók hanyatlásával is ⁽⁵⁾.

Hogyan segítenek a jótékony baktériumok?

Mivel a gyulladásos folyamatok, az „inflammageing” szoros összefüggésben vannak a mikrobiom változásával, éppen ezért ennek helyreállítása logikus lépés lehet ezeknek a folyamatoknak a lassításában. Értelemszerűen, minél hamarabb kezdődik a helyreállítás, a diszbiózis és az azt kísérő gyulladásos folyamatok annál korábban mérséklődnek.

Első lépésben természetesen az étkezési szokások felülvizsgálata jöhet szóba. Az erjesztett ételek mindennapi fogyasztása már önmagában is a jó irányba tett lépés, mivel ezeknek természetes alkotói a probiotikus baktériumok és amelyek szükségesek az egészséges mikrobiom kialakulásához. Ezen felül az étrend kiegészítése élőflórás készítmények használatával komoly lökést adhat a mikrobiom helyreállításához főleg abban az esetben, amikor az étrend gazdagítása önmagában nem lenne elegendő a megfelelő számú hasznos baktérium beviteléhez.

Az egészséges mikrobiom helyreállításával és fenntartásával a gyulladásos folyamatok mérsékelhetők, így ezek akkor lesznek képesek működésbe lépni, amikor arra valóban szükség van, mint például fertőzések esetén. Ilyen módon az „inflammageing” csökkentésével hosszútávú javulást érhetünk el, és az egészségünk hosszabb ideig megőrizhető marad.

Felhasznált irodalmak